Konzerváló fogászat és endodoncia

Az esztétikus helyreállítás leggyakrabban alkalmazott technikája a kompozit tömés készítése. Ezek az anyagok műgyanta bázisúak, melyet a benne levő töltőanyaggal egy kapcsoló fázis (szilán) alakít egységgé. A tömőanyag paszta, vagy folyékony formában kerül a kialakított üregbe, majd a polimerizációs lámpa kék fényének hatására megszilárdul. A kompozit tömőanyagot több rétegben visszük be az üregbe, minden réteget megvilágítva. Ezt a restaurációt front fogak felépítésére, valamint rágófogak tömésére is alkalmazzuk. Nagy előnye a kiváló esztétika, hátránya, hogy az anyag fáradása miatt olykor cserére szorul, azonban tökéletes szájhigiéné mellett akár 8-10 évig is tökéletesen funkcionál.
Nagyobb kiterjedésű szuvasodás esetén, amennyiben a fog még szájban készülő töméssel helyreállítható, úgynevezett biomimetikus restaurációt alkalmazhatunk. Ez nagyban hasonlít a kompozit tömésre, annyi különbséggel, hogy a tömés alsó rétegét egy üvegszállal megerősített tömőanyag alkotja, ami a szuvasodás miatt hiányzó dentin réteget pótolja, ugyanis a dentin szövethez hasonló rugalmassággal rendelkezik.

A betéteket a rendelőben történő üregalakítás és lenyomatvétel után a fogtechnikus készíti el, majd a tömés elkészültét követően a rendelőben bepróbáljuk, és beragasztjuk. Nagyjából térbeli puzzle-ként képzelhető el a pótlás: az üregbe – mint kulcs a zárba – pontosan beleilleszkedik az elkészült tömés. A betétek készülhetnek nagy kopásállóságú kompozitból, kerámiából, valamint aranyból is. Rendelőnkben legtöbbször kompozit és kerámia betétek készülnek, mivel az arany tömést magas ára miatt kevesen választják, annak ellenére, hogy kiváló pontosságú pótlás, és kerámia leplezéssel esztétikussá is tehető. A kompozit és kerámia betétek is kimagasló pontossággal és kopásállósággal rendelkeznek, kiváló az esztétikájuk, és fémérzékenyeknél is alkalmazhatók. A betétek nagy előnye, hogy jó szájhigiéné mellett rendkívül hosszú ideig (akár több évtizedig) ellátják funkciójukat.

A szuvasság és a szuvas üreg kitisztítása a fog számára stressz forrása, amire a fogbél egy visszafordítható gyulladással reagálhat, ez hőingerekre való érzékenységben nyilvánulhat meg. Ez az érzékenység általában 1-2 héten belül megszűnik. Mélyebb üregek esetében viszont előfordulhat, ha nem múlik az érzékenység, hogy a fogat gyökérkezelni kell. Amennyiben a fog rágáskor érzékeny, nagy valószínűséggel magas az elkészült tömés, ezt a problémát könnyedén lehet orvosolni a harapási magasság beállításával, a tömés becsiszolásával.

A gyökérkezelés a páciensek körében talán a legijesztőbb beavatkozásnak számít a foghúzás mellett. Ennek a félelemnek meglátásom szerint az az alapja, hogy mindkét beavatkozásra sok esetben fogfájás miatt kerül sor, ami már eleve negatív élmény, ehhez esetleg társulhatnak még korábbi rossz tapasztalatok a gyökérkezelést vagy a fogeltávolítást illetően. Általában azonban elmondható, hogy még egy fájdalmas fogbélgyulladás esetén is – megfelelő érzéstelenítési technikával – fájdalommentessé tehető a beavatkozás. Általában a gyökérkezeléssel kapcsolatban merül fel a pácienseimben a legtöbb kérdés, az alábbiakban igyekszem a leggyakoribbakat megválaszolni.

Leggyakrabban a fogszuvasodás következményeként kialakuló fogbélgyulladás különböző formái, valamint a fogbél elhalása, illetve traumás fogsérülések teszik indokolttá a gyökérkezelést. A fogak egészséges állapotukban ugyanúgy élő szervei a testünknek, mint bármely más belső szervünk: rendelkeznek ér- és idegellátással, és ki tud alakulni a sérülésükkor gyulladásos folyamat. A különbség a többi szerv ér- és idegellátásához képest az, hogy az ér-idegköteg a fog gyökércsúcsán egy nagyon szűk területen lép be a fogbélüregbe, ahol egy zárt térben tartózkodik. Gyulladás esetén a terület vérátáramlása fokozódik, a szervezet igyekszik a gyulladás folyamata során a kiváltó ingert (pl. bakteriális fertőzés) leküzdeni, ám ez a folyadéktöbblet a fogbélben a nyomásfokozódás miatt (mivel a rendszer zárt térben van, nem tud hova tágulni) az ér-idegköteg elhalását okozza, így a további küzdelem a szuvasságot okozó baktériumok ellen lehetetlenné válik, a gyulladás tovaterjedhet a gyökércsúcson keresztül a fogat körülvevő csontba. Traumás fogsérülés kapcsán két oka lehet a fogbélgyulladásnak: 1. a fogbél a sérülés miatt szabaddá válik, és fertőződik a szájüregben állandóan jelen lévő baktériumokkal, 2. ütés hatására bevérzés keletkezhet a fogbélben, ami szintén nyomást gyakorol az ott levő kis erekre, megszüntetve ezáltal a fog keringését, ún. steril elhalást okozva.

Ha megszűnik a fog keringése, a fogbél képtelen a további védekezésre, ezen felül pedig az immunválasz következményeként és – szuvasodás és/vagy fogágybetegség okozta elhalás esetén – a baktériumok jelenlétének köszönhetően a folyamat a fog körülötti csontszövetet roncsolja, illetve a lágyrészeken keresztül terjedve akár életveszélyes gyulladást is generálhat. Más esetben a baktériumok és toxinjai a szisztémás keringésbe bekapcsolódva a szervezet távolabbi részében is okozhatnak súlyos gyulladást és következményes betegségeket (pl. szívbelhártya-gyulladás, foltos hajhullás, pikkelysömör, egyéb autoimmun folyamatok stb.), ez esetben az adott fog, ahonnan a folyamat kiindult gócnak tekinthető.

A régi gyökértömés cseréjére (revízió) több esetben lehet szükség, de általában elmondható, hogy a cserére szoruló gyökértömések legtöbbször nem jó minőségben készültek el. Rossz minőségű, bakteriálisan fertőzött gyökértömés miatt kialakulhat a fog környezetében gyulladás, mely fájdalmat, a környező csont pusztulását és távoli góctüneteket produkálhat. Ilyen esetekben a régi gyökértömést eltávolítjuk, majd fertőtlenítés, tisztítás után újra letömjük a gyökércsatornát, a fog koronai részét pedig pontosan záródó felépítménnyel látjuk el. Az esetek nagy többségében a gyökértömés cseréjével megoldódhat a probléma, amennyiben mégsem, az eljárás kiegészíthető a gyökércsúcs sebészi eltávolításával (rezekció).

A beavatkozás ideje függ a gyökérkezelt fogtól, mivel a különböző fogcsoportok eltérő számú gyökércsatornával rendelkeznek. Több gyökerű, több csatornás fog esetén a kezelés hosszabb ideig tart. Általában igyekszem egy alkalom alatt elkészíteni a gyökértömést, de előfordul (elhalt fog, revízió vagy nagyobb gyulladás esetén), hogy 2-3 alkalom gyógyszeres kezelés előzi meg a végleges gyökértömés elkészültét, ritkábban ezekben az esetekben antibiotikum kezelés indítása is indokolt lehet. A beavatkozásokat követően előfordulhat a kezelt fognál ráharapási érzékenység, apróbb fájdalom, ez a gyökértömés elkészülte után, néhány napon belül rendeződik.

A kofferdam az abszolút izolálás eszköze, mivel a fogon kapcsokkal vagy fogselyemmel rögzített gumilepedő az adott fogat vagy fogcsoportot elkülöníti a szájüreg többi részétől, megvédve a fogat a nyáltól, az esetleges ínyvérzéstől, valamint a kilélegzett párától. Ez a lehető legprecízebb fogorvosi munka záloga, mivel a legtöbb fogászati anyag csak tökéletesen száraz foganyaghoz tud hozzákötni. Gyökérkezelésnél pedig elengedhetetlen, hogy a kezelt fogat végig szeparáljuk a szájüregben lévő baktériumoktól, a gyökércsatorna felülfertőződésének elkerülése érdekében. A kofferdam első ránézésre kényelmetlennek és félelmetesnek tűnhet a páciensek számára, azonban számukra is előnyös a felhelyezése, ugyanis a vízhűtés és az átöblítő folyadékok nem kerülnek a garatba, nem irritálják azt.

A gyökérkezelésnek van néhány ellenjavallata, melyek közé tartozik pl. az általános leromlott állapot (más fogászati kezelés is ellenjavallt ez esetben), folyamatban lévő sugárkezelés és kemoterápia, fertőző bőrbetegség, cseppfertőzéssel terjedő betegségek stb. Ellenjavallatnak számít az is, ha a páciens a kezelés során nem hajlandó együttműködni vagy a rossz szájhigiénés szokásain változtatni.

A fogászati kezelések során igyekszünk a saját fogakat megtartani, ám vannak olyan súlyosan károsodott fogak, amelyeknél még esetleges sikeres gyökérkezelés ellenére sem tudunk pontos felépítményt (tömést, betétet, koronát) készíteni. Ez általában akkor szokott előfordulni, ha a szuvasodás a fogat körülvevő csont szintjéig jutott, ez esetben nem érdemes a fogat megtartani, mert sem pontos tömés, sem egyértelmű lenyomat nem készíthető róla. Ilyenkor a fog eltávolítása mellett döntünk. Akkor is ezt a döntést hozzuk, ha a fog gyökere hosszában végig van repedve, esetleg törött, perforálódott, vagy olyan gyökérfelszívódást tapasztalunk a röntgenen/CBCT-n, ami nem helyreállítható a jelenleg ismert és alkalmazott módszerekkel. Előfordulhat olyan nagymértékű csontpusztulás is egy gyulladt fog körül, amikor kiegészítő sebészi beavatkozással sem menthető a fog. Ezekben az esetekben a fog eltávolítását követő gyógyulás után fogpótlás készítésére kerülhet sor.