Fogpótlások

Már egyetlen foghiány is esztétikai és funkciózavart okoz, mivel megbomlik a fogazat egysége, az érintkező felszínek rendszere (kontaktpont rendszer), ami a hiányt határoló és a szemközti fogak dőlését, elvándorlását okozza hosszútávon, ezek a helyzeti rendellenességek pedig a fogsorok nem megfelelő érintkezését eredményezik. A rendellenes fogérintkezés a fogakra ható természetellenes erőhatások miatt kényszerhelyzetbe vezethetik az állkapcsot, ez pedig az állkapocsízület rendellenes működését (kattogás, recsegés, ropogás, ízületi és izomfájdalom, fogcsikorgatás, fogsorszorítás) okozhatja. Az állkapocsízületi funkciózavar okozója lehet – a helyi fogászati és ízületi panaszokon túl – fülzúgásnak, fejfájásoknak, nyak-vállövi fájdalmaknak stb. A tartós foghiány, főként, ha több fogra, vagy fogcsoportra kiterjed, emésztési panaszokat is okozhat, hiszen a rágás (az emésztés első lépése) nem lesz megfelelő. Társadalmunkban az egészséges és szép fogakat az általános ápoltsággal és egészséggel asszociáljuk, ezáltal a foghiány, vagy az esztétikailag nem megfelelő fogpótlás szégyenérzetet okozhat a pácienseknél, ami akár súlyosabb érzelmi és pszichés problémákhoz is vezethet. Az említett okok miatt a hiányzó fogak pótlása rendkívül fontos területe a fogorvoslásnak.

A korona a fog koronai részének teljes felületét beborító, ragasztócementtel rögzülő pótlás, melynek elkészítéséhez a fogat előzetesen le kell csiszolni, a lecsiszolt fogról lenyomatot veszünk, mely alapján a technikus elkészíti a pótlást. A korona készülhet fém vázra égetett kerámiából, cirkónium vázas kerámiából, E.max préskerámiából, valamint ideiglenes pótlásként műanyagból. A cirkónium és az E.max koronák nagy előnye a természetes fogakéhoz megszólalásig hasonló esztétika. A cirkónium koronáknál a fogszínű cirkónium vázra égetik a kerámiát, ez egy nagy keménységű, de kevésbé rugalmas pótlás. Az E.max kerámia koronákat leplezés nélkül, egy kerámia tömbből faragják ki fog formájúvá, ezeket a koronákat kimagasló esztétikájuk miatt leginkább szóló koronaként, frontfogak pótlására alkalmazzuk. A koronák képezhetik hídpótlás részét is, nagyobb kiterjedésű hidaknál előfordul, hogy a teljes kerámia pótlások rugalmatlansága miatt nem cirkónium, hanem fémkerámia hidat készítünk.

A csapos műcsonkkal történő felépítést akkor alkalmazzuk, amikor a fog olyan súlyosan károsodott, hogy a megmaradt foganyag nem képes megtartani egy borítókoronát (mert nem elég nagy az a felület, ami a koronát helyben tudná tartani), ugyanakkor még helyreállítható a fog annyira, hogy a felépítés után koronát tudunk készíteni rá. Ez általában a legutolsó lehetőség egy súlyosan destruált fog megtartására. A csapos műcsonk készítését minden esetben megelőzi a fog gyökérkezelése, csak jó minőségű gyökértömés elkészülte után ragaszthatunk a fogba csapot. Ennek a technikának a kivitelezése is többféleképpen történhet: lehet készíteni üvegszálas csapos felépítést, öntött csapot fémből, valamint cirkóniumból készült csapos műcsonkot. A különböző módozatok közül mindig azt választjuk, amelyik az adott fog felépítéséhez a legmegfelelőbbnek tűnik, illetve amit a páciens anyagilag finanszírozni tud.

A héjak készítésének legtöbbször esztétikai oka van, általában zománchibás fogaknál, valamint a fogak közti rések zárására, kisebb tengelyeltéréseinek korrigálására alkalmazzuk, amennyiben az eltérést kompozit töméssel nem érdemes javítani, illetve a páciens pusztán fogsora esztétikájának javítása miatt nem szeretne fogszabályozó kezelést elkezdeni. Én a technikus által készített kerámia héjakat szoktam ajánlani pácienseimnek (amennyiben ezt a megoldást szeretnék) pontosságuk és kimagasló esztétikájuk miatt. A héjhoz a fogat szintén elő kell készíteni, azonban a koronához csiszolással ellentétben, itt csak a fogak ajak felőli felületét kell preparálni, tehát kisebb az elvett foganyag mennyisége. Héjakat csak tökéletes szájhigiénével rendelkező páciens esetében ajánlott készíteni.

A kérdés leginkább akkor szokott felmerülni a pácienseknél, amikor sorközi foghiányról (főként amikor egy fog hiányáról) van szó, vagyis a hiányt két saját fog határolja. Ez esetben választhatjuk azt a megoldást, hogy a hiányt határoló fogakat lecsiszoljuk, a lecsiszolt fogakra pedig felkerül 1-1 korona, melyek össze vannak kötve egy közti taggal (egy koronával, amely alatt nincs fog), mely a hiányzó fog koronai részét pótolja. Ez a saját fogakon rögzített hídpótlás. Ez a pótlás a foghúzást követően (egyéni gyógyulástól függően) néhány héten belül elkészíthető, mivel csak a nyálkahártya gyógyulását kell megvárnunk a lenyomatvételhez. Előnye továbbá, hogy olcsóbban készül el, mint az implantátum és a rá helyezett pótlás. Hátránya a hiányt határoló fogak csiszolása miatti foganyag-vesztés, ezért amennyiben a hiányt határoló fogak épek, nem feltétlenül ezt a megoldást választjuk. Tisztítása annyiban különbözik egy szóló implantátumra készülő pótlástól, hogy speciális fogköztisztító kefét vagy Superfloss fogselymet kell használni a közti tag és az íny közötti terület tisztán tartására, ez egy kicsit bonyolítja a napi szájhigiénés rutint, de hamar meg lehet tanulni, és ez alapvető feltétele a hídpótlás hosszútávú megmaradásának. A másik lehetőség sorközi hiány pótlására az implantátummal történő pótlás. Ebben az esetben a foghúzást követően (ha nincs szükség csontpótlásra) általában 3 hónapot várunk a csont gyógyulására, majd egy műgyökér kerül a csontba, melynek szintén 3 hónap a gyógyulási ideje, ezt követően lenyomatvétel után kerülhet fel rá egy műcsonkkal együtt a korona. Ez a típusú pótlás – főként, ha egy fog hiányát pótolja – gyakorlatilag a saját fog érzetét tudja visszaadni, szóló implantátum esetén a tisztítása is azonos (fogmosás, fogselymezés) a saját fogéval. Hátránya, hogy a gyógyulási idő miatt később készül el, mint a híd, és költségesebb is. Implantátumra is készülhet híd pótlás, ezt a megoldást több műgyökér beültetésekor nagymértékű sorközi hiány esetén, sorvégi hiánynál és teljes fogatlanság esetén is alkalmazzuk. Az implantátum behelyezésének abszolút javallata a sorvégi foghiány pótlása, mivel ez esetben híd készítésére alkalmas hátsó pillérfog nem áll rendelkezésre, szabad végű hídtagot pedig igencsak ritka esetben alkalmazunk, mivel a szabad hídvégre ható rágóerő a többi pillérfogra billentő erőként hat, ami kimozgathatja a saját fogakat. Implantátumra rögzített fogpótlás készíthető teljes fogatlanság esetén is, ez esetben általában felső teljes foghiány esetén 8, alsó teljes foghiány esetén 6 implantátum kerül beültetésre, majd a gyógyulási fázist követően ezekre a műgyökerekre rögzített hídpótlás készül. Mind a saját fogra készített hídpótlások, mind az implantátumokon elhorgonyzott koronák/hidak készülhetnek fémkerámiából vagy teljes kerámiából.

Kivehető fogpótlásokat általában nagymértékű sorvégi illetve sorközi hiány, valamint teljes fogatlanság esetén szoktunk készíteni, amennyiben valamilyen oknál fogva az implantátummal történő fogpótlás nem kivitelezhető. Megkülönböztetünk részleges és teljes kivehető fogpótlásokat: a részleges pótlások a még meglévő saját fogakon és a nyálkahártya-csontalapzaton kapaszkodnak meg, míg a teljes kivehető pótlások esetében már nincsen saját fog a szájüregben, ezek teljes egészében a nyálkahártya-csontalapzaton támaszkodnak. A teljes foghiány pótlásának különleges módozata az implantátumokon elhorgonyzott ún. overdenture, mely a hagyományos protézishez képest egy jóval stabilabban rögzülő és sok esetben komfortosabban hordható megoldást nyújt, mivel kisebb területen fekszik fel a nyálkahártyán. A részleges kivehető pótlások támaszkodhatnak a meglévő fogakon kapoccsal vagy finommechanikai elhorgonyzó eszközökkel (csúsztató, teleszkóp), finommechanikai elhorgonyzás esetén minden esetben csiszolni kell a saját fogakat, hiszen a pótlás kivehető része a saját fogakra készülő hídra vagy koronára tud rácsatlakozni. Ezek a kivehető pótlások a laikus szem számára többnyire nem észrevehetőek, jó az esztétikájuk, a kapoccsal rögzülő pótlások esetében sokszor látható helyen van a fém kapocs, ami nem esztétikus, viszont ennél a típusú pótlásnál nem feltétlenül szükséges borítókorona készítése a kapocstartó fogra. A részleges kivehető pótlások mindegyike rendelkezik fém vázzal, amelyhez hozzákötődik az akrilból készülő műíny a műfogakkal. A teljes kivehető pótlások akrilátból készülnek.